Sok év eltelt azóta, hogy a gondjaimat az Úrra vetettem, és — megvallom — bár alaposan meg lettem kísértve olykor, mégsem aggodalmaskodtam. Azóta nem reszkettem a félelemtől, azóta nem voltak rossz hangulataim. Bármi történt, sohasem csüggedtem el.
(Sokan mondták már, hogy azért nem aggodalmaskodom, mert nincs elég józan eszem. Hála Istennek, van annyi megértésem a Bibliából, hogy ne aggodalmaskodjam!)
Az aggodalmaskodás volt az a bűn, amit a legnehezebben tudtam feladni.
Az aggodalmaskodás a legnagyobb kísértés, amivel valaha szembe kerülsz. De ellenállhatsz neki, és okvetlenül meg is kell tenned.
A hústest a legveszélyesebb ellenséged. A hústest és a természetes emberi okoskodás arra akar rávenni és egyben korlátozni, hogy a saját képességeidben bízz. A körülményekre tekintesz, a hatásokra, a problémákra, a bajokra, a próbatételekre, a viharokra és a szelekre, és mindezek hatására azt mondod:„Én erre képtelen vagyok.”
A hit azt mondja: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”
Megvallás: Én mindenre képes vagyok. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. — FILIPPI 4,13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése